Magyarok szlovákul
Módszerek és eredmények
Pataki Tóth Emese
Óvodapedagógiai és alsó tagozatos tanítói végzettséggel rendelkezem, jelenleg óvodapedagógusként dolgozom. Pedagógiai, neveléstudományi, tanulás- és tanításmódszertani témákkal foglalkozom.
Olvasási idő: 7 perc
A szlovákiai magyarok minőségi és hatékony szlovák nyelv oktatása mindig is központi téma volt az oktatáspolitikában. A szlovák nyelv oktatásának helyzete már diákként is foglalkoztatott, amikor érzékeltem a szlováktudásom hiányosságait, majd később, miután az egyetemen magam is belecsöppentem a pedagógiai rendszerbe, ez az érdeklődés egyre csak nőtt. Nagyobb rálátásomnak köszönhetően, amelyet szakmai gyakorlatom során szereztem, felfigyeltem a szlovák nyelv oktatásával kapcsolatos problémákra, hiányosságokra és arra a megállapításra jutottam, hogy a magyar diákok jó szlováktudásásának záloga a leendő pedagógusok megfelelő képzése, illetve a már gyakorló tanítók továbbképzése az új módszerek és az azokat alkalmazó tankönyvek alapján.
A téma már egészen kiskorunk óta mindennapjaink részét képezi. Már a pelenkás és totyogó gyermekek szüleinél is előkerül a dilemma és máris azon törik a fejüket, hogy magyar óvodába/iskolába adják-e gyermeküket. Kitartanak a magyar nyelvű oktatás mellett, vagy anyanyelvi tanulás ide vagy oda, végül a szlovák iskolát jobb döntésnek tartják a hosszútávú boldogulásához, például a szlovák munkaerőpiacon.
Természetesen nem ez az egyetlen szempont, ami alapján iskolát választanak a szülők, de sokak kétségét feloszlatná, ha biztosak lehetnének abban, hogy gyermekük megtanul szlovákul a magyar iskolában is. Az, hogy anyanyelvi szinten sajátítsunk el egy második nyelvet, társadalmi elvárás, szülőként pedig döntésünkkel felelősséget vállalunk azért, hogy gyermekünk megfeleljen ennek az elvárásnak.
Tényleg nem maradt más lehetőségünk, ha szeretnénk, hogy gyermekünk szlovák nyelvi készségei magas színvonalú legyen, csak ha szlovák iskolába íratjuk? Esetleg mélyebben a zsebünkbe nyúlunk és különórákra járatjuk?
A 2013-as Pilot kutatások bizonyítják, hogy az anyanyelven való tanulás a leghatékonyabb, tehát a gyermek érzelmileg és szellemileg is eredményesebben tud fejlődni anyanyelvi környezetben, nem is beszélve a stresszről, szorongásról, amit egy idegen nyelvű környezetbe jutás eredményezhet.
Mi is a helyzet a szlovákkal?
A magyar tanítási nyelvű iskolákban szlovák nyelv és szlovák irodalom tantárgy keretén belül tanulhatnak szlovákul a diákok. A szlovák nyelv államnyelv, amely eszköz a magyar, illetve más nemzetiségű szlovákiai polgárok egymás közötti megértéséhez. Minden szlovákiai polgárnak joga van az államnyelv elsajátításához. A szlovák nyelv és szlovák irodalom tantárgy tanításához több dokumentum szolgál alapul a pedagógusok számára. A legfontosabbak a tantárgy tanításának koncepciója, valamint az állami oktatási program. A dokumentumokat az évek során történő megfigyelések, kutatások alapján alakították ki. Különböző kiindulási pontokat szabnak meg, amelyek támpontot nyújtanak a pedagógusok számára az oktatási módszerekhez, tananyaghoz stb. Ilyen kiindulási pontok pl., amelyek alapján a szlovák nyelvet a magyar nyelvre támaszkodva kell elkezdeni tanítani, felhasználva a két nyelv hasonló szavait, valamint, hogy az idegen nyelvek tanításának módszereiből kell kiindulni. Figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, a diákok előzetes tudását is, ugyanis nem mindannyian érkezünk ugyanolyan alapokkal az iskolába. Más egy szlovák óvodából érkező, vagy szlovák rokonokkal rendelkező gyermek tudása, mint aki egyáltalán nem érintkezett még a nyelvvel. Ezért individuálisan kell hozzáállnunk a gyerekekhez, mikor megkezdjük a nyelvtanítást.
Tehát… Adottak a megfelelő ajánlások, már csak az a kérdés, mennyire jelenik meg ez az oktatásban.
A legújabb változás a témával kapcsolatban, miszerint Gyimesi György, (OĽaNO) parlamenti képviselő ajánlásával az oktatási törvénybe kerül, hogy a szlovák nyelvet idegen nyelvként fogják oktatni a nemzetiségi iskolákban. Maga a nemzetiségi iskola is egy újonnan megjelenő fogalom a jelenleg készülőben lévő oktatási reformban. A törvénymódosításról többek között Prékop Mária, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi főosztályának egykori vezetője fejtette ki véleményét. Prékop Mária szerint maga a módszer törvénybe foglalása nem fog látványos változást hozni, ugyanis, ahogy azt korábban is ovashatták, ezek a módszerek már a pedagógiai dokumentumokban meg vannak jelenítve, mint lehetőség, további hatékony módszerekkel egyetemben. A szlovák nyelv oktatásának hatékonyságára a segédeszközök és módszerek elérhetősége sokkal hatékonyabb megoldást biztosítana. Szintén megemlítette, hogy az igazi reform alulról érkezik, tehát a leendő pedagógusokat is meg kellene ismertetni az új módszerekkel, tankönyvekkel már az egyetemen, valamint a gyakorló pedagógusok hatékony továbbképzése is elhanyagolhatatlan.
Mitől válhat hatékonnyá szlovákoktatás?
Vegyük alapul a tényt, hogy a szociális környezet pozitívan befolyásolja a szlováktudásunkat. A szociális környezetünkben pedig folyamatosan kommunikálunk, használjuk a nyelvet szabadon, kötetlenül, tankönyvek és nyelvtani útmutatók nélkül.
Magam is megfigyeltem egyetemen, hogy eltérő régiókból érkezvén, eltérő szlovák tudással kezdtük meg felsőfokú tanulmányainkat. Általánosságban elmondható, hogy azon diákok, akik magyarok által nagy arányban lakott nyelvszigetekről származtak, nehezebben tudták magabiztosan és önállóan kifejezni gondolataikat szlovákul, mint akik vegyesebb lakosságú területről származtak. Feltehetően, a magyarok által ritkábban lakott területen több esélyük van az embereknek mindennapjaikban is használni a szlovák nyelvet, legyen az utcán, hivatalban vagy egyéb területeken. Természetesen ez sem teljesen szabályszerű, ugyanis nem rendelkezünk egyforma nyelvérzékkel, idegennyelvi kompetenciákkal, amely szintén befolyásolhatja a szlováktudást.
Illusztrációt készítette: Imre Virág
A koncepció is a kommunikációs elvet veszi alapul, mégis óriási a nyelvtani és irodalmi tananyag és követelmény a tanórákon, így a kommunikáció gyakran háttérbe szorul. Meg kell említenünk, hogy a hiba és az elégtelenség nem a szlovák nyelv tananyagának elsajátításában van, ugyanis a magyar tannyelvű iskolák diákjai a PISA, illetve a Monitor felméréseken hasonló, ha nem jobb eredményeket értek el, mint a szlovák tanítási nyelvű iskolák diákjai. Lehetséges, hogy hátrébb kéne hagyni a teljesítményben mért megfelelés igényéből, ugyanis hiába teljesítenek az intézmények nagyszerűen a felméréseken, a tanulók mégsem tudnak szlovákul. Ergo nem a jó tanulmányi eredmények tükrözik a szlovák nyelvtudást. Szintén elgondolkodtató, hogy a diákok nagy része még mindig ugyanazokból a tankönyvekből tanul, amelyekből egykor mi is tanultunk, amelyek tartalma nagyrészt a gyermekirodalomra és kisebb arányban a konverzációra épült. Esetleg szükség lehet más módszereket és tartalmat magába foglaló tankönyvekre?
Lehetőségek a változásra
Bizonyos új módszerek, segédeszközök már elérhetőek, amelyek közül párat betmutatnék.
2019-ben elindult egy projekt, amely keretén belül három alapiskolában vette kezdetét a szlovák nyelv tanítása újszerű módszerekkel. A pedagógusokat, akik részt vettek a projektben, továbbképzések keretén belül ismertették az innovatív, játékos, élményszerű és interaktív metódusokkal.
A pedagógusok szerepe kulcsfontosságú lehet, ugyanakkor egy ilyen tanóra lebonyolítása többletmunkával jár, amely ellenállásba ütközhet, lévén a szakmabeliek nincsenek kellőképpen motiválva erre. Kijelenthető, hogy már az egyetemen is ezeket az innovatív módszereket lenne szükséges a leendő pedagógusoknak elsajátítaniuk ahhoz, hogy sikeresen tudják beépíteni jövőbeli munkájukba. A projekt ebben az évben zárul le, tehát valóban megfogható eredményeket csak az év végén, illetve jövő év folyamán kapunk.
Idén nyár végén is zajlott egy továbbképzés, amely során új tankönyvek és a tankönyveket színesítő élő képek bemutatása történt, amelyek akár megoldást jelenthetnek a szlovák oktatás hatékonyságának növelésére is. A Živé obrázky tankönyvcsomag játékos segédeszközökkel hivatott eredményesebbé tenni a szlovákórákat. A pedagógusok nagy számban jelentek meg a továbbképzéseken. Szerzőjük Skabela Rózsa és Irena Bónová. A tankönyvcsomag június 23-án lépett hatályba.
Szlovákul Játékosan
Bakos Adrienn, a Selye János Egyetemen szerezte diplomáját szlovákból. Megalapította a Szlovákul Játékosan Polgári Társulást, amelynek keretén belül egy új szlovák tankönyvcsomagot készített. Szakmai gyakorlatom során szerencsém volt kipróbálni a tankönyvet és tanítani belőle. Teljesen más felépítéssel rendelkezik, mint az eddig ismert szlovák tankönyvek. Saját keretmese és történetek köré épül a tankönyv, amely teljes mértékben a kommunikációra támaszkodik. Minden fejezethez tartozik egy eredeti történet, mese, amelyből kibontakozik a témához tartozó szókincs. Kártyákat, szimbólumokat használ a szókincs ismertetéséhez, amelyek az egész tankönyvben ismétlődnek. A gyerekek nagyon élvezték az órákat és örömmel várták a szlovákot, ami ritka jelenség, ugyanis sok gyermek éli meg kudarcként a szlovák órákat és nem tartozik a kedvenc tantárgyaik közé. Az írónő különböző feladatlapokat, olvasmányokat is készít a szülők számára. Facebook oldalán, valamint honlapján lehet követni az újdonságokat. A tankönyvben nem szerepelnek irodalmi művek, de ez könnyen pótolható gyermek-folyóiratok használata segítségével.
Gond-e a kevesebb irodalom az alsó tagozaton? Nem feltétlenül. A népi mondókák és gyermekjátékok tele vannak a gyermekek számára ismeretlen, aktív szókincsükben nem használt szavakkal. Az ilyen irodalmi alkotásokat csak megtanulni, „bemagolni” tudják, a nyelvtudásban kevésbé segít. Gondoljunk csak bele, hogy a magyar mondókák, gyermekdalok is gyakran ismeretlen, népies, régies szóhasználatúak, amelyeket a gyerekek nem értenek. Mennyit érthetnek belőle, ha ezek a mondókák ráadásul idegen nyelvűek. Tehát pedagógusként jobban meg kéne válogatnunk, mely gyermekirodalmi alkotások felelnek meg valóban arra, hogy beépítsük a tanórákba.
Tehát a megoldás...
Mindenképpen fontos tényező, hogy a gyerekek számára egy kellemes, szerethető tantárgy váljon a szlovák nyelvből, ugyanis nem kis munka egy elsős számára egy második nyelvet tanulni. Míg a szlovák tanítási nyelvű iskolákban harmadik osztályban kezdődik meg az idegennyelv oktatása, addig a magyar tannyelvűekben ekkorra már mondhatni két idegen nyelvet tanulnak a diákok. Meg kell találni azt a tananyag-mennyiséget és minőséget, amely még nem túlzottan megterhelő a diák számára. A tanórák nagyobb részét kell képeznie a kommunikációs gyakorlatoknak, ugyanis az idegen nyelvek oktatásában bizonyítottan ez a leghatékonyabb módszer. Például a kommunikációra épülő angol tankönyvek eredményességét jól mutatja azon magyar nemzetiségű diákok esete, akik jobban megtanulnak angolul, mint az államnyelven. Itt meg kell említeni azonban, hogy mivel a szlovák nyelvnek államnyelv státusza van, így nem tekinthető teljesen idegen nyelvként, úgynevezett L2, második nyelvről beszélünk. Ez miatt is adódhatnak problémák a fentebb említett Gyimesi György által indítványozott törvénymódosítással. Nem utolsó sorban be kell biztosítani a felsőfokú intézményekben a szlovák szakos pedagógusok megfelelő módszertani felkészítését.
Tehát elmondható, hogy évek óta érik a változás igénye, amelyre több kezdeményezés is elindult. A kérdés viszont, hogy mennyire lesznek ezen kezdeményezések, új módszerek, technikák, tankönyvek és segédeszközök eredményesek. Azt, hogy a mostani törekvések, változtatások milyen irányban módosítják a szlovák nyelv oktatásának minőségét, jelenleg nem tudjuk felmérni, a jövőbeni megfigyelések, kutatások, felmérések fognak erre választ adni. Az azonban biztos, hogy országszintű változásra van szükség a tankönyvek, a pedagógusok tanítási módszertana, a pedagógusképzés és más tényezők tekintetében is.
Illusztrációt keszítette: Pap Beatrix
