Közvetlen demokrácia a kormány bevonása nélkül?
Előválasztás Magyarországon
Schlanger Márton
A Republikon Intézet kutatója, európai és magyar belpolitikával foglalkozik, de az „Itt Van Amerika – Az amerikai politika hatása Magyarországon” című kötetben is jelent meg írása.
Olvasási idő: 10 perc
Az elmúlt tíz évben a Fidesz-KDNP kormány dominálta a politikai színteret Magyarországon. A pártkoalíció a mai napig a magyar szavazatok közel felét birtokolja, Orbán Viktor pedig 15. évét tölti miniszterelnökként, ami már-már matuzsálemi kornak számít egy demokráciában. Ennek részben a második Orbán-kormány által, 2010-től kezdve átalakított választási törvény is kiváltó oka, ami olyan elemekkel, mint például a győzteskompenzáció, vagy az egyfordulós, vegyes választás, előnyös pozícióba helyezi a nagy pártokat. Ez a rendszer először 2014-ben került kipróbálásra; ekkor az ellenzéki pártok a választási rendszer számukra előnytelen elemeit egy Kormányváltás Párttal próbálták ellensúlyozni, ami a Magyar Szocialista Párt, az Együtt, a Demokratikus Koalíció, és a Magyar Liberális Párt részvételével alakult. Ez az összefogás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mindössze 26 százalékot szereztek 2014-ben, majd később fel is oszlottak. 2018-ban a Közös Ország Mozgalom civiljei hoztak létre egy fórumot, ahol nyomon lehetett követni a választási körzetek aktuális népszerűségi adatait, és ez alapján szavazni a legesélyesebb ellenzéki jelöltre. A Fidesz-KDNP ekkor kétharmados győzelmet aratott. A 2019-es önkormányzati választás előtt szelet kapott egy ötlet, amely valamelyest a radar alatt, de jelentős szakértői támogatás mellett, fel-felbukkanó eleme volt a szakmai politikai életnek 2010 óta: ez pedig az Amerikából ismert előválasztás intézménye. Ennek lényege, hogy a pártok jelöltjei a rendes országos választás előtt egymás ellen is megmérettetnek, és mire a rendes választásra sor kerül, mindössze egy-egy kihívót állítanak versenybe az adott politikai pozícióért. 2019-ben a Budapesti önkormányzati választás előtt végül meg is valósult az előválasztás, és Karácsony Gergely lett az ellenzék közös főpolgármester-jelöltje Budapesten, aki le is győzte a sok éve regnáló Tarlós Istvánt. Hosszú idő után az első alkalom, amikor az ellenzéki politikusok is mosolyogva nézhették, ahogy egy választási térkép az ő színükre színeződik, ugyanis Budapest felett átvette az irányítást az ellenzék. Ezután a pártok 2022-ben szeretnék országos szinten is kipróbálni az előválasztás intézményét, melyről hat párt, a Momentum, DK, MSZP, Párbeszéd, LMP és Jobbik meg is állapodtak. A jelöltek és a megvalósítás részletei azonban még homályosak számunkra.
Az amerikai gyökerek
Az előválasztásnak Amerikában száz éves hagyománya van. A tengeren túli politikai rendszerben két gigapárt a Republikánusok és Demokraták, váltják egymást a kormányon hosszú évtizedek óta. Egy ilyen kétpártrendszerben a versengő pártoknak nagyon komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy előválasztást tartsanak, hiszen, ha a szavazatok megoszlanak akár csak két jelölt között, az ellehetetleníti számukra a győzelmet. Hasonlóképpen, a pártok ideológiailag középre kell, hogy tartsanak, és nem vehetnek fel szélsőségeket, ugyanis ha bármelyikük nyitna ebbe az irányba, azzal a másik pártnak ad szavazatokat. Az előválasztás államonként más-más időpontokban történik, és egy országos Pártkongresszussal „Nemzetgyűléssel” végződnek, ahol kiderül, ki fogja képviselni az adott pártot az őszi küzdelemben. Fontos kiemelni, hogy az előválasztás nem szövetségi szinten van szabályozva, hanem államonként, és a pártok által; valamint éppen olyan gyakran szervezi és finanszírozza a párt maga, mint ahányszor az adott állam. Tehát a folyamat a regnáló kormányzat és a szövetségi szint bevonása nélkül zajlik. Európában több helyen is elterjedt a közelmúltban az elválasztás intézménye, Olaszországban, Hollandiában vagy éppen Franciaországban is alkalmazták a pártok jelöltállításra. Magyarország a legújabb addíció ehhez a felsoroláshoz.
Az előválasztás megjelenése Magyarországon és a 2019-es megvalósítás
Bár először 2019-ben került rá sor, az előválasztás gondolata lényegében jelen volt az elmúlt évtized túlnyomó részében. 2012-ben Tóth Zoltán választási szakértő volt az egyik első „előválasztás-hívő” valamint az első lebonyolítási javaslat megalkotója; 2015-re a Republikon Intézet is előállt a maga előválasztás verziójával majd a Párbeszéd Magyarországért párt is csatlakozott a sorhoz egy évvel később. Ezek a javaslatok mind egy országgyűlési választást megelőző előválasztást képzeltek el, azonban erre 2014-ben és 2018-ban sem került sor. 2019-ben végül realitássá vált az elképzelés Budapesten. Ehhez szükséges volt az MSZP, mint akkori „nagy párt” támogatása, akik jelöltet is állítottak, Tóth Csabát, Zuglóból. Ahhoz, hogy lehessen előválasztás a főpolgármester-jelölt megtalálására, természetesen két dolog mindenképpen szükséges: egyfelől kell legalább két jelölt, másfelől minden jelöltnek el kell fogadnia, hogy ha veszít, beáll a nyertes jelölt mögé az országos versenyben – erre ilyen formában nem volt precedens Magyarországon.
Végül két fordulóban valósult meg az előválasztás Budapesten; először Tóth Csaba és Karácsony Gergely mérkőztek meg, ekkor utóbbi nyert, komoly többséggel. Ezután Puzsér Róbert és Karácsony stábja között megkezdődtek a tárgyalások a második forduló kapcsán, melyek során körvonalazódtak a leendő második forduló szabályai. Puzsér Róbert végül kapitulált, és nem vett részt az előválasztáson; ellenben a DK és a Momentum előálltak két jelölttel. A DK Kálmán Olgát, a Momentum Kerpel-Fronius Gábort indította. Ennek a fordulónak a lebonyolítása komoly civil részvétellel zajlott, regisztrációtól a szavazatszámlálásig minden tekintetben. Az érvényességi küszöb 50.000 fő volt, mely bőségesen teljesült. Ez volt emellett az első online szavazás Magyarországon, ugyanis ebben a fordulóban Ügyfélkapun keresztül is lehetett szavazni, amelyen bármely magyar állampolgár rendelkezhet felhasználói fiókkal; így például olyanok is szavazhattak, akik Budapesten vannak bejelentve, de külföldön tartózkodnak. Az előválasztást Karácsony Gergely nyerte, majd győzelmet aratott a rendes választáson is. Ebben a kampányban már mellé álltak az ellenzéki pártok is. Hivatalba lépésekor például az előválasztásban ellene induló Kerpel-Fronius be is került Karácsony polgármesteri stábjába.
Országos ellenzéki előválasztás 2022-ben
Meglehetősen hamar jelentkezett az igény az ellenzék pártjainak részéről, hogy előválasztással növeljék esélyeiket a 2022-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP ellen. 2014-ben, bár közösen indultak, nem tudták annyira egyesíteni a szavazóikat (sőt, kifejezetten szavazatokat vesztettek a frigy által). Ennek okait nem ebben az írásban kell megfejtenem, de kétségtelenül járhat némi előnnyel az előválasztás megszervezése. Egyfelől, a szavazók jobban megismerkednek a jelöltekkel, valamint a közvetlen szavazói részvételnek köszönhetően invesztálódnak a politikai versenyben – azaz tényleg vágyni fognak rá, hogy az ő jelöltjük nyerjen. Emellett a szokásos, „füstös irodákban lemeccselt” jelöltállítás helyett a folyamat nyilvánossá válik. Ez a médiát is bevonzza, ezzel tovább növelve a jelöltek és a pártok politikai aktualitását és legitimitását. Emellett, mint tudjuk, „a legjobb közvélemény kutatás maga a választás”, így a jelöltállítás népszerűség arányában egy előremutató gondolat. Az előválasztás, ha úgy vesszük, funkcionálhat a második Orbán-kormány által eltörölt, első választási forduló helyettesítőjeként, hogy a végső jelöltek nagyobb eséllyel szálljanak versenybe a Fidesz-KDNP kiterjedt, olajozott politikai gépezetével.
A 2022-es megvalósítás pontos szabályai még nem dőltek el a cikk írásának pillanatában. Ezeknek a lefektetése még továbbra is a füstös irodákra és a pártok vezetőségére vannak bízva, hiszen a megalkuvás hosszú és nehéz folyamat, főleg hat különböző beállítottságú párt között. Ennek a folyamatnak a teljes nyilvánossága csak tovább lassítaná a döntési folyamatot, és a belső vitákra mind az ellenzéki, mind a kormányközeli sajtó rátapadna. A korábbi javaslatok három részből álló előválasztásról beszélnek: a miniszterelnök-jelölt választása, a 106 egyéni jelölt felállítása, és az országos lista összeállítása. Az előbbi kettőről már született konszenzus, sőt, már jelöltekről is tudunk, úgy, mint például Fekete-Győr András, aki a Momentum miniszterelnök jelöltje lesz, és el is kezdett kampányolni, a kormányváltás esetén bekövetkező elszámoltatással. Emellett Karácsony Gergely is azt nyilatkozta, nyitott lenne a miniszterelnöki előválasztásban való részvételre. A közös listával kapcsolatban egyelőre síri csend honol, ez jelentheti azt, hogy ezzel kapcsolatban nem lesz előválasztás, de nem tudhatjuk biztosan.
Összességében a megvalósításnak megvannak a maga kihívásai is, például a jelöltek aláírásgyűjtésének ellenőrzése, vagy a kormánypárti ellenakció megfékezése – hiszen egy országos választás lebonyolítása komoly erőforrásokat igényel, és nincs bejáratott gyakorlat. A koronavírus-járvány is nehezíti a tervezést, az egyeztetést. Az internetes szavazás bevezetése önmagában számos kihívással jár, és több kérdést is felvet. Egy példa a fentiekre: ha például előállna egy kormány-szimpatizáns jelölt, és a kormány szavazói körében széleskörű mobilizációval elérnék, hogy a kormánypárti szavazók nagy számmal részt vegyenek az előválasztáson, és szavazzanak rá, akkor akár meg is nyerhetné az előválasztást. Ezután csak vissza kellene lépnie, és az ellenzék erre a helyzetre már nehezen tudna reagálni.
Mind ezek ellenére a tény, hogy az ellenzék pártjai ilyen előremutató gondolkodással a szavazóikat bízzák meg a döntéssel, ezzel kvázi kiszélesítve a politikai párbeszédet, és növelve a választók érdekérvényesítő erejét a politika felett; mindenképpen segíthet nekik a hitelességi-bizalmi válságból való kilábalásban. A közös erőfeszítések növelni fogják a polgárok átszavazási hajlandóságát az ellenzék pártjai között, ami pedig tovább mélyíti az együttműködést, mely tovább emeli az ellenzéki pártok hitelét; mint egy „angyali kör”. Messze van még 2022, de az előválasztás résztvevői számára gyorsan fog telni az idő; számos, eddig ismeretlen kihívással kell megküzdeniük, mire „feláll a csatasor”, hogy egy Orbán Viktor által kedvelt, hadászati hasonlattal éljek. Most pedig szeretnék még kitérni a határon túli magyarok és az előválasztás kérdésére.
Tizenöt millió Magyar előválasztása?
Az ellenzék a korábbi években nagyon megosztott volt a határon túli magyarok választási jogát illetően. Egyfelől több más, szétvágott, összerakott, annektált és újra-rajzolt ország választási törvénye lakhelyhez köti a választás jogát; másfelől viszont Magyarországon a mai napig erősen élnek, újra és újra feltörnek Antall József szavai, aki „tizenöt millió magyar miniszterelnökének” nevezte magát. A magyar jobboldal ezt töretlenül képviselte is identitásában, és a Fidesz-KDNP kormány megadta a szavazati jogot a határon túl élőknek. Az ellenzékben a Demokratikus Koalíció volt az elsőszámú kritikusa ennek a döntésnek, a Jobbik pedig inkább egyetértett vele. A Momentum például alkalmazkodott ehhez a törvényhez, mivel a nyugati magyarok körében kifejezetten népszerűek. Jogosan felmerül a kérdés, mi történik, ha ezek a pártok közösen döntenek. A 2022-es választáson ugyanúgy szavazni fognak a határon túliak, melyből logikusan következhetne, hogy az előválasztáson is vehessenek részt. Korábban a külföldön élő budapesti lakosok élhettek az online szavazás lehetőségével a főpolgármester-előválasztás második fordulójában, így technikai akadálya nincs, legfeljebb annyi, hogy a kinti szavazás hitelességének ellenőrzése még nehezebb, mint az itthoninak, és koronavírus a határátkeléseket is bonyolítja, és lehet, hogy ez ősszel is így lesz. Egy fontos kérdés, hogy mekkora igény van erre határon túl. Ha a történelmi Magyarországot nézzük, az elcsatolt területeken élők túlnyomó többsége kormánypárti szavazó, így feltehetően nem vennének részt az előválasztáson, a nyugaton élő magyar közösségek viszont, ezzel ellentétben számottevő ellenzéki szavazóval rendelkeznek. Különösen a Momentum az a párt, amelyik legjobban számít a külföldi magyarok voksaira, de a Jobbik is egy fontos határon túli Fidesz-alternatíva. Emellett még akkor is, ha a történelmi magyar területeken kevesebben lennének az előválasztáson szavazni vágyók, ez még nem ok arra, hogy ne legyen megadva a lehetőség a szavazásra. Elvégre is, ha a magyar törvények választási jogot adnak a határon túl élőknek, akkor az ellenzéki előválasztás keretében is biztosítani kellene ezt. Az ellenzéki összefogás értéknyilatkozatába bekerült a nemzeti irányvonal is, és a korábban ezt ellenző Demokratikus Koalíció is kifejezte hajlandóságát azzal kapcsolatban, hogy nyissanak a külhoni magyarok felé – azon túl, hogy biztosítva legyen, a szülőföldjükön boldogulni tudjanak – hiszen ez eddig is részét képezte a DK programjának. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke lényegében azt nyilatkozta, látják és felismerik a Jobbik által képviselt nemzeti összetartás-politika szépségét és fontosságát.
A kérdésre, hogy végül lesz-e határon túli előválasztás, még nem kaptunk választ. Ha a budapesti előválasztásból indulunk ki, akkor most is biztosítva kéne, hogy legyen ez a jog. Budapesten mindenki szavazhatott, aki az önkormányzati választáskor Budapesten szavazati joggal rendelkezett, és betöltötte a 18. életévét 2019. október elsejéig – azaz az önkormányzati választás hónapjáig. Ebből kiindulva mindenki, aki a magyar országgyűlési választáson szavazati joggal bír, szavazati joggal kellene, hogy rendelkezzen az előválasztáson is, attól függetlenül, hogy az ellenzéknek mi az álláspontja a határon túli szavazati jogról. Ilyen szempontból az előválasztás szabályai párhuzamban voltak eddig a hatályos választási törvénnyel. Most még a külföldi szavazati jog az online szavazás sorsához van kötve – hiszen, bár nagy támogatottsággal bír az online szavazás ötlete, a megvalósítás és a hitelességi kérdések valamelyest beárnyékolják ezt. Ha pedig nincs távolsági szavazás, az ilyen szempontból kizárja a határon túli magyarok nagy részét, mert nem fognak, különösen a COVID-19 sokkhatás után, átjönni emiatt a határon és szavazni.
Záró gondolatok – a közvetlen demokrácia jövője Magyarországon
Amikor 2019-ben írtam a budapesti előválasztásról, óvatosan bántam a jövőbe tekintő utalásokkal, ugyanis nem lehetett tudni, hogy lesz-e valaha újra alkalmazva ez az intézmény, különösen országgyűlési választás előtt. Végül úgy fest, a közvetlen demokrácia ezen eszközének népszerűségét öregbítette a budapesti jó tapasztalat. Az országos megvalósítás lényegesen nehezebb lesz, és a hatpárti összefogás - vagy akár, a hatpárti kormányzás, hiszen ez most a cél - hatalmas feladat. Az egyik gyakran az előválasztások ellen felhozott érv, hogy az előválasztási kampányban ellenfelek egymást legyűrve kampányolnak, később viszont ezt félre kell tenniük, és együtt dolgozni a rendes választások előtt. Ez véleményem szerint nem teljesen helytálló, hiszen, ha nem volna előválasztás, akkor pedig végig egymás ellen lennének, viszont utána ugyan úgy együtt kéne kormányozniuk. Így van rá remény, hogy az előválasztási kampányt kölcsönös tisztelet fogja jellemezni, és végre láthatunk egy pártkampányt, ami nem arról szól, hogy a Fidesz, vagy az aktuális ellenfél miért rossz, hanem, hogy az adott párt miért alkalmas, mit tud felmutatni, miért őket kell választani. Természetesen erre nincs garancia, hiszen az elmúlt két évtizedben a Magyar politikai viszonyok igencsak viharosak, és minden fél könnyen fegyvert ránt, így egy választási ciklus nem lenne elég arra, hogy teret hódíthasson, vagy akár domináljon újfent a program alapú kampányolás. A szavazók széleskörű bevonása ugyanakkor egy kívánatos irány. A pusztán politikai célzattal létrehozott nemzeti konzultációk után talán az igény is nagyobb olyan platformokra ahol tényleges visszajelzés adható a kormány és a politikusok irányába. Ilyen eszközöket alkalmaznak már Budapesten is az egyes kerületek ügyeivel kapcsolatban. Nemrég pedig a volt Jobbikos miniszterelnök-jelölt Vona Gábor is meghirdetett egy új kezdeményezést, melynek keretében online népszavazásokat szeretnének bevezetni fontos társadalmi ügyekről. Természetesen a pártoknak lényegesen kényelmesebb közvélemény-kutatásos módszert nem lehet és nem is érdemes helyettesíteni; de ezek nem növelik a politikusok hitelességét és a politika iránti érdeklődést. Az előválasztással egy olyan ritka helyzet állt elő, ahol az ellenzéki szavazók és a pártok érdekei párhuzamban vannak egymással. Ez az intézmény nem fogja a feje tetejére állítani a politikai rendszert, ugyanakkor egy nagyon hasznos eszközzel bővült a magyar pártok politikai eszköztára. Ha pedig netán beválik az előválasztás, és jól szerepel az ellenzék, akkor ez az eszköz gyakran bevetésre kerülhet. Mint amikor egy gyerek megtanul cipőfűzőt kötni: utána mindenhova cipőt akar venni, hogy újra beköthesse.
Illusztrációt keszítette: Lilian Kiss