Egy emberi lény
3. rész
Pataki Tamás
Olvasási idő: 6,5 perc
Népszámlálás 2021
Mi az hogy szlovákiai magyarság? Létezik-e kettős nemzetiségű identitás?
A 2021-es szlovákiai népszámlálás során először nyílt lehetőség arra, hogy két nemzetiséget jelöljünk. Mik a különböző magyar pártok véleménye a kérdésről és mit szólt ehhez a magyar és roma identitású Hudár Zoltán? Milyen demográfiai következményekkel járhat az esetleges két nemzetiség megvallása a népszámláláson?
Hudár Zoltánnal folytatott beszélgetésünk harmadik, és egyben utolsó részében ezekről a kérdésekről beszélgettünk.
A két nemzetiség választási lehetőségét pár héttel a népszámlálás előtt azonban Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő egy indítványban megtámadta. Eme indítványa mögé később az MKP és az Összefogás több politikusa is besorakozott.
Céljuk az előző kormány által jóváhagyott új koncepció módosítása, és az eredeti viszonyok érvényesítése volt. Érveik között szerepeltek különböző jogi aggályok is, miszerint átláthatatlannak tűnt például a népszámlálás nemzetiségi eredményeinek kiértékelése. Történetesen tisztázatlan kérdés maradt, hogy a második nemzetiség megadását csak „másodlagos” nemzetiségként dolgoznák-e fel. Amely ebben az esetben a kisebbségekhez tartozók hivatalos számának csökkenését eredményezhetné és ezáltal tartalmas eszközként bizonyosodhatna arra, hogy megnyirbálják a jelenleg kvótákhoz kötött kisebbségi és esélyegyenlőségi intézkedéséket, kulturális támogatásokat egyes településéken.
A Statisztikai Hivatal elnöke mellett, Zuzana Čaputová (köztársasági elnök), Mária Patakyová (ombudsman), és Bukovszky László a kisebbségi ügyi biztos is felszólaltak a módosítás ellen, így végül maradt a két nemzetiség lehetősége. (Az ügyről részletesen beszámolt a parameter.sk.)
Bár Hudár Zoltán az MKP-n belül elmondása szerint viszafogottan tematizálta az ezzel kapcsolatos ellenérveit, Gyimesi György fizetett facebook hirdetése alatt azért megszólította a képviselőt.
Amennyiben Gyimesi úr a nyilvánosságon keresztül kívánna válaszolni Hudár Zoltán kérdéseire, úgy rendelkezésére bocsátjuk magazinunk platformját egy vita megszervezéséhez.
Látva hogy milyen erős érzelmeket váltott ki Zoltánban a képviselő hirdetése kíváncsi voltam arra, hogy miképp viszonyul a pártjában lévő kollegák véleményeire. Egy erre vonatkozó esetként Nagy Dávid (MKP) egy szintén a szociális médián keresztül közzétett nyilatkozatát emeltem be a beszélgetésünkbe. Aki Gyimesihez hasonlóan hangot adott ellenérzéseinek a kettős nemzetiség elmeléti ténye és annak jogbiztonsága kapcsán.
“Meggyőződésem, hogy az embernek csak egy identitása, egy nemzetisége lehet. Minden olyan eszköz, ami ezt a nézetet gyengíti az asszimilációt erősíti.”
A posztban Nagy Dávid felsorolta azokat az aggályokat is, amelyeket már korábban említettünk és ami miatt az egy nemzetiség jelölésé mellett kardoskodott. Zoltán azonban elsősorban a feljebb idézet mondattal kapcsolatban állt vitába.
H.Z: Dávid jogászként jobban rálát erre, remek érveket hozott, viszont a legelső gondolatával vitáznék. Amit már említettem beszélgetésünk elején, hogy ez a kettős nemzetiség vagy identitás létezik-e vagy sem. Lehet, hogy ez nem annyira kiforrott szlovák vagy magyar viszonylatban, de magyar-roma viszonylatban már igen. Én azt mondom, hogy valamilyen szinten jelen van, valamilyen szinten létezik ez a kettős identitás. De amit Dávid írt, azt a többségi társadalom szempontjából írta, és abban helyzetállásban teljesen egyet is értek vele, de ha a romaság szempontját is figyelembe vennénk akkor úgy érzem, hogy igenis létezik kettős identitástudat.
Tamás: Ennek fényében szerinted mi lehetett az oka a pártod cselekvésének?
H.Z: Gondolom az a gondolat vezérelte őket, hogy jobb a problémákat a gyökerénél megragadni. Maradjon egy nemzetiség és akkor tiszta út vezet a nyelvtörvényekhez, meg hasonló törvényekhez, viszont én úgy gondolom, hogy Dávid is van olyan remek szakember, hogy ezt a későbbiekben meg tudnánk oldani és ki tudnánk harcolni, hogy változzék ez a nyelvtörvény.
Szerintem mi rögtön a legrosszabbra gondoltunk, de van ennek pozitívuma is (…) ha egy községnél a második nemzetiségnél lesz 15% lesz a magyarság, akkor az is valamilyen szinten magyarság, úgyhogy a nyelvtörvényt be kell majd tartani ott is.
Tamás: Mindezzel együtt nem tartod hibának, hogy a több éve készülő két nemzetiségi jelölési lehetőség konzultálása, számlálási módszertanának tisztázása helyett a pártod inkább módosítani akarta volna az eredeti egyre, és mindezt két héttel a népszámlálása megkezdése előtt?
H.Z: Politikailag is kis hibát látok abban, hogy megtámadták ezt a dolgot, szerintem nem volt szerencsés. Nekünk az a célunk, hogy minél többen legyünk és minél többen megmaradjunk, hogy megőrizzük magyarságunkat. Mások viszont azt mondják, hogy egy nemzetiségnek kellett volna maradni és csak magyarnak jelölje magát mindenki, mivel nem tudjuk, hogy miképp fogják számolni ezt a nemzetiségi dolgot. Értsd, csak az elsőt veszik majd számba, vagy a másodikat vagy esetleg mindkettőt, lehet vele variálni, ugye?
Tény, hogy nem tudjuk, hogy hogyan fogják kiértékelni és nekünk ebből kell kiindulni, a jelenlegi tényállásból. Én azt mondom, hogy az a szerencsésebb, hogy megmaradt a kettő. Ez lehet, hogy eltér a párttól, ezt fel is vállalom, de nekem tetszett ez a két nemzetiségi jelölési lehetőség.
Hozzátette azonban, hogy megérti a pártja hozzáállását:
H.Z: (…) Tudjuk, hogy az MKP konzervatív gondolkodású párt és elsősorban etnikai politizálást folytat. Nem tudjuk még, hogy alakul majd ez a közös párt létrejötte után, de jelenleg az MKP etnikai politizálást folytat, úgyhogy megértem az ő nézőpontjukat.
Viszont az MKP egy Szlovákián belüli kisebbségi párt, így foglalkozni kell más kisebbségekkel is. Kisebb hiba volt, hogy túl konzervatív szemmel látták ezt a kérdést.
A szlovákiai romák számának átfogó képe szempontjából várhatóan mindenképpen pozitív, hogy végül két nemzetiséget jelölhettek. Jó példa erre, hogy míg 2001-ben mindössze 105 ezren vallották magukat roma nemzetiségűnek, egy 2013-as felmérés alapján azonban Szlovákiában legalább 400 ezer roma él. Az egy nemzetiség megmaradásával viszont számos településen fennállt volna a veszélye a magyar nyelvi jogok korlátozódásának: számos roma az előző népszámláláshoz képest, immár magyar helyett elsősorban roma nemzetiségűnek vallja magát, így az adott településen 15% alá kerülhetne a lakosság magyar nemzetiségű aránya.
A jelenlegi törvények alapján két népszámlálás után az ilyen települések elvesztenék a kisebbségi nyelvi jogaikat, így azon magyar roma családok, akik nem beszélik a szlovák államnyelvet nem tudnának a hivatalokban tájékozódni, érdekérvényesíteni vagy információhoz jutni anyanyelvükön. Gömörben több ilyen település is ezzel a veszéllyel nézhetne szembe. Erre vonatkozóan kértem ki Zoltán meglátásáit is.
H.Z: „Fennáll a veszélye ennek, sőt van egy roma vonal, akik erősen amellett kampányolnak, hogy csak romának vagy bármilyen más nemzetiségűnek jelöljék magukat. Azokban a falukban folytatják ezen kampányokat, ahol többségében romák élnek. Tételezzük fel, hogy egy falu, amely 100 fős lakosságú, és ebből 80 vagy 90 már roma, és ezen községekben kampányolnak amellett, hogy csak romának jelöljék magukat... Holott ezek a romák más nyelvet nem is beszélnek, csak a magyart. És akkor itt jön a probléma, hogy majd esetleg leveszik a magyar megnevezésű község táblát, illetve elvesztik nyelvi jogaikat. Gömörből lehet említeni több ilyen falut, ilyen Baraca, Radnót, Rimaszécs, Szútor, Várgede és még lehetne sorolni a falukat.”
Zoltánnal folytatott beszélgetésünk során az is felmerült, hogy Magyarországon 2001-től lehet két nemzetiséget jelölni a népszámlálások során, amely jelentősen hozzájárult a kisebbségek védelméhez. Hosszútávon nem kizárt, hogy egy hasonló nyilvántartás a szlovákiai magyarság fennmaradásához is hozzájárulhat. Példa gyanánt akár a vegyes házasságokból származásúak esetében is, akik esetleg már részben elvesztették magyar identitásukat.
Egy eset amelyet Zoltán is kiragadott Gyimesinek írt hozzászólásában:
„(…) A vegyes házasságban élőknél is ugyanez a helyzet, akik lehet egyik helyen magyarnak, a másikon szlováknak tüntetnék fel magukat. (…).”
Később erre az aspektusra az interjúnk során is kitért, amikor így nyilatkozott ezzel kapcsolatosan:
H.Z: Ha a felmenők között volt olyan, aki magyar gyökerekkel vagy nemzetiséggel rendelkezik az felvállalhatná második nemzetiségnek a magyart, annak ellenére is, hogy most már egy teljesen szlovák közegben mozog vagy akár anyanyelve a szlovák.
Zoltán mindezzel rámutott arra, hogy az ellenzők szemszögéből a bizalmatlanság a szlovák állammal szemben a korábbi negatív tapasztalatoknak is köszönhető, ugyanakkor a két nemzetiség lehetőséget biztosít több nemzetiségnek is, illetve meggyőződése, hogy a felmerülő problémák esetén egy egységes magyar képviselettel érdemben hozzá tudnának járulni a törvények kedvező alakításához, amely nem utolsó sorban egybecseng a Statisztikai Hivatal közleményével is:
„Az adatok használata és beillesztése a törvényi háttérbe, nem a Statisztikai Hivatal feladata, hanem a végrehajtó hatalomé” – idézte a Hivatal által kiadott nyilatkozatot a parameter.sk
A 2021-es népszámlálás eredményei is ezt támasztják alá, mivel a magyarság számát tekintve az összlakosságot tekintve 8,5%-ról 8,37%-ra csökkent, míg az egyéb nemzetiségűként magyarnak vallott lakosokkal együtt is. A csökkenés azonban jóval drámaibb 7,75%-ot mutatna amennyiben az utóbbi csoportot kivonjuk a képletből.
Az Új Szónak nyilatkozó Gyurgyík László megjegyezte, hogy Szlovákia középső és keleti részében a magyar identitásúak valamekkora átfedést mutatnak a roma nemzetiséghez tartozókkal, de az erre vonatkozó pontos adatokat még nem publikálta a Szlovák Statisztikai Hivatal.
A demográfiai adatokat vizsgálva kijelenthető, hogy a magyar és roma kettős nemzetiségű szlovák állampolgárok jelentős szerepet fognak játszani hosszútávon abban, hogy a magyar nyelvi jogok és kultúra is fennmaradhasson Szlovákiában.
Hudár Zoltánnal készült három részes interjú sorozatunk azonban rámutat, hogy a szlovákiai magyarságnak bőven van még hova fejlődnie, hiszen a természetesen asszimiláció ellen folytatott kilátástalan küzdelem gyakran esik áldozatul a rasszizmusnak, a társadalmi kitettségnek, valamint a magyarságon belüli széthúzásnak.
Illusztrációt keszítette: Imre Virág