A fiúk a bányában dolgoznak
A kriptovaluta bányászat és hatásai az életünkre
Schlanger Márton
A Republikon Intézet kutatója, európai és magyar belpolitikával foglalkozik, de az „Itt Van Amerika – Az amerikai politika hatása Magyarországon” című kötetben is jelent meg írása.
Olvasási idő: 6,5 perc
Aki nem számos, nagyméretű kőszikla alatt élte le az elmúlt 3 életévét, és rendszeresen olvas híreket, annak ismerősek lehetnek olyan szavak, mint a Bitcoin, kriptovaluta, és kripto-bányászat. Természetesen ez a cikk a szikla alatt élő, vagy egyszerűen a témában nem jártas érdeklődőknek is szól. Az alábbiakban megismerkedhet az olvasó a fenti fogalmakkal, megtudhatja, hogyan zajlik a kripto-bányászat, és mi jellemzi a folyamatot melynek, ha úgy vesszük végterméke, de legalábbis mellékterméke a bitcoin és egyéb kriptovaluták. Emellett azonban egy nagyon fontos dologról is szól ez a cikk, mégpedig a kripto-bányászat mindennapjainkra gyakorolt hatásairól, különös tekintettel annak környezetszennyező mivoltáról. Arra is fény derül, mit lehet tenni a szennyezés ellen, illetve, hogy ez miért nem egyszerű.
1. Miből lesz a Bitcoin?
A bitcoin bányászat és a kriptovaluták megértéséhez a blockchain (blokklánc) technológiát kell először bemutatni. A blokklánc egy decentralizált adatbázis, amelyben az információk egy központi szerver helyett minden a hálózatban részt vevő számítógépen elérhetők. Ahhoz, hogy egy tranzakció végbemenjen két felhasználó között, az egész hálózatnak hitelesítenie kell azt. Leegyszerűsítve az első felhasználó, akinek a számítógépe "észleli" és hitelesíti a hálózatban a változást "jutalmat kap" bitcoin, vagy hálózattól függően más kriptovaluta formájában. Egy példa a blokklánc megértéséhez: Ha az állatkertben valaki örökbe fogad egy elefántot, azt nem viheti haza, csupán mindenki tudni fogja egy kis plakettről, hogy az övé – valójában pedig továbbra is mindenki élvezheti az állatkertben a ritka állat látványát. Az elefánt nem attól az övé, hogy a kertjében tartja, hanem attól, hogy mindenki tudja, hogy az övé. Onnantól, hogy az első látogató meglátja a plakettet, amin szerepel az örökbefogadó neve, valósággá válik a tranzakció. Ha ez az örökbefogadás a blokklánchoz hasonlóan működne, az első ember, aki a plakettet észleli, jutalomban részesülne. Amit "észlelésnek" neveztem nem más, mint az, hogy a hálózat összes számítógépe folyamatosan dolgozik, nagy energiaigénnyel, hogy dekódolja az új blokkot (az új tranzakciók és változások összességét) és az első hitelesítő számítógép tulajdonosa (csak az első) kapja meg a dekódolásért járó "összeget". Ez az úgynevezett "Proof of Work" folyamat, ami lottószerűen működik: minél több számítógépes kapacitásod van, annál nagyobb valószínűséggel nyersz, mintha több szelvényt vettél volna - csak itt a szelvény egy számítógép. (Ha naponta elmész az állatkertbe, nagyobb az esélyed, hogy te vedd észre elsőként, kié az elefánt.) A szerver számítógépeinek üzemeltetését, és a dekódolás futtatását nevezzük bányászatnak. Tehát aki kriptót bányászik nem csinál mást, mint egy - vagy jóval több - számítógépet működtet. A kriptovaluták értékét, decentralizált valuta lévén egyedül a kereslet határozza meg. Kereslet pedig azért jött létre, mert blokkláncon kereskedni közvetlen, díjmentes és anonim, szemben mondjuk egy banki átutalással. A bitcoin volt az első blockchain technológiát alkalmazó valuta, azonban számos egyéb kriptovaluta is létezik, és a játékszabályok változóak.
2. A kripto-bányászat hatásai
A bitcoin és több egyéb kriptovaluta hatalmasat ugrott népszerűségben a COVID-19 járvány ideje alatt, különösen 2021 első felében, amikor a Bitcoin egységára meghaladta a 19 millió forintot. A gazdasági szakemberek ezt az időszakot kripto-boom-nak is nevezik. A bitcoin már ezelőtt is nagyon népszerű volt, és nem is az idei volt az első nagy kitörése. Mindezek következtében, és azáltal, hogy a bányászat anonim és nem követel különösebb szakértelmet, exponenciálisan növekedett és terjedt az elmúlt években a bitcoin bányászok hálózata. Számtalan "bitcoin-bánya" - azaz termek és raktárak tele gépekkel - üzemel világszerte, főleg Kínában, ahol a teljes bányász-hálózat közel kétharmada található és olcsó az üzemeltetéshez szükséges energia. Felmerül a kérdés: mekkora a kibocsátása, az energiaigénye egy ilyen robosztus hálózatnak?
A bitcoin kriptovaluta jelenleg közel 150 TWh energiát használ, ami a föld energia-használatának 0,5 százaléka - ezzel megelőzve számos országot, például Svédországot. Ez csupán a bitcoin, hiszen minden egyéb "Proof of Work" alapú kriptovaluta összesen kitesz még 0,1-0,2 százalékot.
Ennél kicsit bonyolultabb a kripto-bányászat CO2 termelésének kérdése. Nem lehet egyszerűen megállapítani, hogy mennyi meg nem újuló energiaforrást (szenet) emészt fel a kripto-bányászat. Ennek oka, hogy nem lekövethető hol zajlik, így az sem meghatározható, milyen energiaforrást használnak egyes bányák. Pontos adatbázis csak önbevallás alapján készülhetne, amire számos bányász nem mutat nyitottságot. Korábbi adatokból annyit tudunk, hogy a bányászok közel kétharmada túlnyomórészt meg nem újuló energiát használ. A legfrissebb nyers becslés szerint, ha a bitcoin bányászat kizárólag klasszikus, meg nem újuló energiát használna, a föld szén-dioxid-kibocsátásának fél százalékát adná.
Az álláspontok ezen adat kapcsán megoszlanak. Egyfelől mondhatjuk, hogy fél százalék egy ilyen innovatív és fontos technológia fenntartására indokolt, és más ágazatokhoz képest elenyésző kibocsátást jelent. Másfelől viszont jogos az állítás, hogy bármilyen mértékű szennyezés indokolatlan egy olyan ipar esetében, ami nem termel valós értéket. Szintén ezt az álláspontot erősíti, hogy nem arányosan oszlik el a terhelés - Kínában például komoly veszélyek rejlenek a kriptóban. A szennyezés mértéke sem marad örökre alacsony, hiszen a kriptovaluták népszerűségével a bányász hálózatok által termelt CO2 is növekszik.
A környezeti hatások mellett egy másik, kevésbé jelentős hatást is megemlítenék, ez pedig a számítógép alkatrészek és bányászathoz használt technológia árának robbanásszerű árnövekedése. A technológia hozzáférhetőségét számos országban csorbította a legutóbbi kripto-boom.
3. Alternatívák és lehetséges megoldások
A kriptobányászat környezeti hatásaira egyre nagyobb figyelem fordul, és jelentős innováció mellett a szakpolitikai intézkedések is terítékre kerültek. Az innovációs oldalon felmerül az energiaigényes Proof of Work rendszer leváltása. Az egyik legnépszerűbb alternatív megoldásnak számít a "Proof of Stake", melyben nem nyers teljesítmény alapján dől el, ki dekódolhat több blokkot, hanem befektetett erőforrás alapján. A második legnagyobb kriptó, az Ethereum szeretne idővel átállni erre a rendszerre, azonban ezt a Bitcoin felhasználók ellenzik - a Proof of Stake ugyanis a nagytőkések helyzetét aránytalanul javítaná a kripto-piacon. Ettől függetlenül a környezetszennyezés problémáján segítene ez a technológia. Itt szembe jön egy alapvető nehézség: Ahhoz, hogy egy teljes hálózat fenntartható újítást eszközöljön, a nagy többséget „meg kell győzni róla”. A bitcoin bányászok ellenzik például a Proof of Stake módszert a fent említett okokból, így csekély annak az esélye, hogy a Bitcoin hálózat fenntarthatóbb modellre álljon át.
Folyamatosan születnek újabb, fenntarthatóbb kriptovaluták, mint például a tárhely alapú Chiacoin, mely szintén kevesebb energiát használ, mint a bitcoin, lévén, hogy nem igényel folyamatos teljesítményintenzív számítógépes műveletet, csupán virtuális tárhelyet foglal le (természetesen ezeknek az adattáraknak is van energiaigénye, de a GPU alapú bitcoin-bányászathoz képest alacsony).
Az új technológiák és kriptovaluták mellett szakpolitikai megoldások is lehetségesek lennének. Az egyik legfontosabb ilyen a széndioxid-kibocsátási kvóta és a szén árának emelése, valamint az alternatív energia hozzáférhetőségének növelése. Jelenleg a bitcoin hálózat nagyrésze szén alapú energiát használ, mert az a legolcsóbb. Megújuló energiaforrások elérhetőbbé és kedvezőbbé tételével enyhíteni lehetne a bitcoin bányászattal járó szennyezést.
Az átláthatóság szintén rengeteget segítene a kripto-szennyezés ellen, azonban a hálózat szereplőinek gyakran nem áll érdekében transzparensnek lenni, különösen mivel több régióban is illegális tevékenységet végeznek. Ezzel az iparággal kapcsolatban vészesen kevés a rendelkezésre álló információ, ami megnehezíti a negatív externáliák kezelését.
4. Összegzés
Számunkra az egyik legfontosabb kérdés a kriptovalutákkal kapcsolatban, hogy a hasznos technológia indokolja-e az erre fordított energiamennyiséget és a bányászattal járó szennyezést. Emellett a biztonsági és gazdasági fenntartásokról természetesen külön cikket lehetne írni, de ennek az írásnak nem ez volt a célja – hanem, hogy bemutassa ezt a népszerű technológiát, és a felmerülő környezetvédelmi hatásokat. A kérdés tehát, hogy tudjuk-e úgy használni a kriptovalutákat úgy, hogy az kompatibilis legyen a fenntarthatóság követelményével. A válasz pedig a következő: A kriptovaluták fő népszerűsítő tulajdonsága az, hogy az emberek közvetítő nélkül kereskedhetnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy sajnos (?) nincs központi ellenőrző szerv, vagy versenyhivatal, ami a kriptók működését szabályozni tudná. Emiatt hiába tesszük fel a kérdést, hogy indokolja-e a társadalmi haszon a hálózat fenntartását, mert ezt a kérdést csak a szabad piac tudja eldönteni. Amíg egyéni szinten nyereséges a kripto-bányászat, addig nagy eséllyel megmarad az azt lehetővé tevő hálózat is. Balszerencsénkre, nem csak az egyéni profitok adódnak össze, de az egyéni szennyezés is. Disztópikus megfogalmazásban a kriptovaluta bányászok azért kapják a fizetésüket, hogy energiát pazaroljanak, miközben a fenntartható alternatíva még gyerekcipőben jár.
Illusztrációkat keszítette: Kiss Rozi