Tizennyolc nap karácsonyig.
Karácsony
A nagyanyád papucsa, a bátyád szürke kabátja,
a celofán meg az új bútor.

Halászlé
Más finomság,
cigaretta, tv.

Családok egy motorház alatt üzemelnek és kalapálnak.

De a karácsony ugyanakkor ez a ronda borító.

A karácsony 2006. október 23-án, és más furcsa ingerek.

A karácsony mindaz, ami eszünkbe ocsúdik a karácsonyról.
Termékek, színek, szereplők, felületek és ismételten ételek.
Ezek a karácsonyok nekünk szólnak.
Ezek a karácsonyok nem mások karácsonyai.
 

Szerdán adományt gyűjtünk afgánoknak. A kollegák megkértek arra, hogy tisztázzam, hogy miért.
A Bëlgát idézve mondhatnám, hogy azért.
Másokból még sokkal többet mondhatnék.

 
Használhatnék intelligens kifejezéseket, mint hogy kelet-európai érdekszféra, hiányzó történelmi felelősségérzet, krónikus szegénység, korábban a Jobbik, ma már 8 éve a Fidesz. A kampány, a félelem, a van nekünk elég problémánk. Az eleve ki a faszt érdekelsz?

Mondhatnám, hogy ahol a Duna véget ér a világ felé táplált részvételünk is leapad.
Mondhatnám, hogy nincs sem inger, sem részvét, sem érdek vagy hajlandóság.

Mondhatnám,
hogy a krumpli kiszáradt,
hogy a Klára éjjel jár haza,
hogy a torinói ló a magyar Brad Pitt.

...mondhatnék…
és részegen mondok is sok hasonlót.
Dolgokat az életről, ahogy érzékelem és tanultam őket.

Ma józanul mégis csak annyit mondok, hogy ne nekem kelljen mondanom, amit gondolsz a világról.
Mondjad, hogy kipcsak vér dörömböl az ereidben, ha az úgy ízlik.
Mondjad, hogy nem hiszel a plüss cica propagandának,
hogy tiszteled a nemzetünk nagyjait,
hogy ez a nép megbűnhődte már,
hogy drágul a túró.

Mondjad, hogy együtt mondjuk, hogy boldog karácsonyt.

Mondjad, amit mondanunk kell egymásnak.

Hogy a tél meleg,
hogy a hó forró,
hogy élni élvezet,
és a sertés a legnagyobb élvezet.
Hogy aki fut, azt megállít egy kerítés.
Hogy 40 százalék az kétharmad.
Hogy egy család fehér család,
és hogy a határon nem lesz karácsony.
18